A Végtelenség Fia vagyok,
a Nap fénye reám ragyog.
Vagyok, akár a vörös rózsa,
vagy, ha kell, a György, a Dózsa.

Az Univerzum Lángja éget,
semmi nem vet ennek véget.
Bennem él a dicső természet,
s vagyok fojtó gáz; elenyészet.

Véres kard vagyok, ha kell,
láncokkal lezárt dobozból szökell
a lelkem, a szabadság madara,
a fehér galamb, de a vezetők szamara.